Babérág vagy búzakalász van az 1957 előtti jelzésen?

Vitatott kérdés, hogy a babérágas Kőbányai Porcelángyár jelzésen babérág van vagy búzakalász.

Mivel sokan nem élnek babérfák és búzamezők közelében, a lenti képekkel tudom megmutatni a két növény morfológiai jellegzetességeit. Ezeket végig nézve ill a magyarázatot elolvasva mindenki beláthatja, hogy a Kőbányai Porcelángyár jelzésén bizony babérág van. Remélem ezzel nem lőttem le a poént és átnézik a lenti okfejtést.

Pár babérágas ábrázolás és kép:

És pár búzakalász ábrázolás és kép:

Emlékeztetőül a babérágas jelzések:

A búzakalász ábrázolásnál általában ott van a búzaszem végén a külső toklász szálka.

OK, csak a szálkás búzáknál van szálka, a tarbúzák esetén nincs. A jelzésen a levelek hasonlítanak a szálkátlan, tarbúza szemekre, pontosabban a külső toklászra, mert azt látjuk, nem a szemeket, de azért a babérlevélre még inkább.

A legdöntőbb ismertetőjel a babérlevelek közötti kis száron lévő bogyók, amik az olajbogyóra hasonlítanak, a színűk bordó. OK, nem minden képen és rajzon van a bogyó. De a jelzésen ott vannak a babér termés bogyók.

A másik döntő érv, hogy a jelzésen jól láthatók a levelek szárai is, ami a búzánál nincs, mert a búzaszem vagyis a külső toklász, a kalász tengelyhez szár nélkül kapcsolódik.

Tehát a száron lévő bogyó termés és a száras levelek szerint a jelzés egyértelműen babérágat ábrázol.

Ha ezek után ragaszkodunk ahhoz, hogy a jelzés tervezői búzakalászt terveztek, akkor kimondhatjuk, hogy ez nem sikerült, mert az tökéletes babérág lett.

És még egy érv: az ötvenes években már (vagy még?) nagyon fejlett, hatékony mezőgazdaságunk volt, ami természetesen a pártvezetés által kiválóan kidolgozott és az elhivatott munkás-paraszt testvériségnek köszönhetően gyakran túlteljesített ötéves tervek érdeme. Egy 5-7 szemű búzakalász ábrázolása az eredmények durva megcsúfolása lett volna. Ki merte volna vállalni az ezért járó meghurcoltatást...?