Kőbányai Porcelángyár és a KŐPORC jelzései
Arra a kérdésre, hogy honnan lehet tudni, hogy egy tárgy Drasche vagy KŐPORC, a legegyszerűbb válasz az, hogy a Drasche-n Drasche jelzés, a Kőbányai Porcelángyár tárgyakon pedig Kőbányai Porcelángyár jelzés van.
Miért fontos, hogy egy tárgy Drasche vagy Kőbányai Porcelán vagy KŐPORC? Igazából az a fontos, hogy az igazi nevén nevezzük. Ha egy KŐPORC tárgyat mindenáron Drasche-nak nevezünk, csak azért, hogy hamarabb megvegyék, akkor a vevőt megfosztjuk attól a lehetőségtől, hogy a tárgyról és a gyárról további információt szerezzen. Egy Kőbányai Porcelángyárban gyártott tárgyról ugyanis minden korabeli (fotók, termékismertetők, újságcikkek, stb) és mai, szakértői dokumentum Kőbányai Porcelángyárat említ és nem Drasche-t. 1951 után nincs Drasche említés sehol, illetve egyes cikkek megemlítik a gyár történetének ismertetéseként a Drasche elődöt. Jelenleg a szakértői oldalak, cikkek, könyvek nevezik csak a nevén a gyártót Kőbányai Porcelángyárnak, a piaci és köznyelvi megnevezés gyakran csak "Drasche", ami nem pontos. A pontosság tehát megkövetelné a hivatalos Kőbányai Porcelángyár vagy KŐPORC megnevezést, esetleg zárójelben ott lehet az "azelőtt Drasche" név.
Egy kicsit bővebben a következőkben lehet megismerni a Kőbányai Porcelángyár/KŐPORC díszmű, edény és műszaki porcelán termékeken található jelzéseket.
máz alatti
máz alatti
máz alatti
máz alatti
máz alatti
máz alatti
máz alatti
máz feletti
Babérág vagy búzakalász van az 1957 előtti jelzésen?
Vitatott kérdés, hogy a babérágas Kőbányai Porcelángyár jelzésen babérág van vagy búzakalász.
(pontosítás: mióta ez a magyarázat itt van, már senki sem hívja búzakalásznak)
Mivel sokan nem élnek babérfák és búzamezők közelében, a lenti leírással mutatom be a két növény morfológiai jellegzetességeit. Ezt végig olvasva mindenki beláthatja, hogy a Kőbányai Porcelángyár jelzésén babérág van és nem búzakalász. Remélem ezzel nem lőttem le a poént és elolvassák a lenti okfejtést.
Emlékeztetőül a babérágas jelzések:
A búzakalász ábrázolásnál általában ott van a búzaszem végén a külső toklász szálka. Igaz, csak a szálkás búzáknál van szálka, a tarbúzák esetén nincs. A jelzésen a levelek hasonlítanak a szálkátlan, tarbúza szemekre, pontosabban a külső toklászra, mert azt látjuk, nem a szemeket, de azért a babérlevélre még inkább.
A legdöntőbb ismertetőjel a babérlevelek közötti kis száron lévő bogyók, amik az olajbogyóra hasonlítanak, a színűk bordó. A jelzésen ott vannak a babér termés bogyók.
A másik döntő érv, hogy a jelzésen jól láthatók a levelek szárai is, ami a búzánál nincs, mert a búzaszem vagyis a külső toklász, a kalász tengelyhez szár nélkül kapcsolódik.
Tehát a száron lévő bogyó termés és a száras levelek szerint a jelzés egyértelműen babérágat ábrázol.
Ha ezek után ragaszkodunk ahhoz, hogy a jelzés tervezői búzakalászt terveztek, akkor kimondhatjuk, hogy ez nem sikerült, mert az tökéletes babérág lett.
És még egy érv: az ötvenes években már (vagy még?) nagyon fejlett, hatékony mezőgazdaságunk volt, ami természetesen a pártvezetés által kiválóan kidolgozott és az elhivatott munkás-paraszt testvériségnek köszönhetően gyakran túlteljesített ötéves tervek érdeme. Egy 5-7 szemű búzakalász ábrázolása az eredmények durva megcsúfolása lett volna. Ki merte volna vállalni az ezért járó meghurcoltatást...?